VENDÉGKÖNYV
Kedves Látogatóim!
Ide várom egyenlőre azokat a bejegyzéseiteket, ami nem egy konkrét írásra vonatkoznak, hanem bármi egyébre, tartalomra, formára, vagy bármire, amit közölni szeretnétek velem. Írjatok bátran!
Zsebvers
Galéria
Kategóriák
-
Legutóbbi bejegyzések
- Aquarius elment…
- Csak úgy…tonibacsinak
- Csak úgy…Mickey-nek
- Csak úgy…mára nekem tonibacsitól
- aquarius: Feketerigó (tonibacsinak)
- tonibacsi: J É G V I R Á G (Zsuzsa napra)
- fefo: Köszöntő Aquának.
- Notre Dame – virtuális látogatás
- Csak úgy: Perry Como – Killing Me Softly
- aquarius: Bűbáj
- tonibacsi: Varázs
- tonibacsi: Different dreams
- aquarius: Egyre hosszabb a tél
- aquarius: Kékben-aranyban
- Macskasímogató (unokáknak)
-
Legutóbbi hozzászólások
- Kárpáti Éva - Aquarius elment…
- Miklós - Csak úgy…Pilinszky János: A madár és a lány
- Edafelicia - Macskasímogató (unokáknak)
- LONA - Várni
- LONA - Majd ha
- Bencze Attila - VENDÉGKÖNYV
- Miki - Aquarius elment…
- Roberta-Juli - Csak úgy…mára nekem tonibacsitól
- Roberta - Csak úgy…mára nekem tonibacsitól
- Roberta - Aquarius elment…
- Vitorla - Aquarius elment…
- showsaw - Aquarius elment…
- se - Aquarius elment…
- korhely - Aquarius elment…
- Lerchné Katalin /merleg / - Aquarius elment…
Archívum
Barátaim
Címkék
A lélek utazása Anya apa ars poetika Barátság bánat búcsú család depresszió elmélkedés elmúlás emlékezés Este fohász gondolat Hajnal Halál hit idő kűzdelem Leleszi magány otthon sors sorsok szatíra Szerelem szeretet sámán tavasz természet tél vallás vers videó virág vágy Zene Élet álom éjszaka életérzés út ünnep Ősz- [media id=3 width=150 height=120]
- Regisztráció
- Bejelentkezés
Belépő box
Designed by Web Hosting Geeks for Top WP Themes
Örömmel vettem észre,hogy megújúlt a “balkonod”!Az előző is tetszett, de biztosan az ilyenre mondják,hogy profi színvonal.
Ölellek szeretettel: se
Köszönöm se, várlak vissza, a fórum is működik, nyiss témát ha kedved van, vagy kapcsolódj be…
Ölellek: aquarius
Kedves Zsuzsa!
Gratulálok új weblapodhoz!
Derűs, szép napokat kívánok barátsággal: xabolcs
Kedves Xabolcs, köszönöm a látogatást! Neked is derűs napokat kívánok: Zsuzsa
Nagyon nagy szeretettel, és barátsággal nézek körül ezen a szép helyen…
Ugyanúgy örülök neked, érezd magad otthon! Ölellek: aquarius
Kedves Aquarius!
Nagyon örülök, hogy idetaláltam Hozzád, remélem, máskor is jöhetek!
Egyben szeretném kérdezni, hogy szépséges dolgaidat vihetem-e a zenés fórumunkra, a nap verse rovatba?
Szeretettel: Szamóca
Szia Kedves Szamóca!
Köszönöm, hogy jöttél, és visszavárlak! Megtisztelsz azzal, ha viszed a dolgaimat.
Szeretettel: aquarius
Kezit csókolom!
Csak nem ahoz a Bukucsné Mecsek Zsuzsához van szerencsém, aki valamikor a Bartók téri zenepalotában volt könyvtáros? Ha igen, micsoda meglepetés, több verset is olvastam, és nagyon tetszett. Én magam ugyan zenét írok, de ha lesz kedvem, majd elküldök Zsuzsa néninek néhány régebbi versemet, mert azt is írtam. Üdv: Kerek Gábor.
Szia Gabikám!
De igen, az vagyok, aki a kottákat és könyveket osztogatta nektek sok éven keresztül. Nagyon örülök Neked, hogy itt jártál, és annak főleg, hogy tetszett. NAGYON VÁROM A VERSEIDET! Ha nem vagyok arcátlan, a zenéidre is kíváncsi lennék!
Szeretettel üdvözöllek: Zsuzsa
Drága Zsuzsikám!
Ne haragudj, szerdán ottfelejtettem a zaccot. Egyetlen mentségem, hogy arra koncentráltam, ki legyen a készülék kapcsolva! Antalfalviéknál (lehet, hogy Y) is úgy égett le a nyaraló, hogy átégett a kávéfőző alatt a konyhapult. Ekkor mentek át Harasztiba. Lonci talán örült is az új helyzetnek, Antalfavi, ugyanis a nyaralóba hordta a szeretőit. Ezt onnan tudom, hogy Dénes alezredesék mesélték, egyszer kombinéban menekült egy nőcske az állomás felé. Dénesék mást is meséltek, de ezzel nem tartalak fel. Ez a Dénes ugyanaz, aki a haláltáborokról írt tanulmányt (a címére már nem emlékszem). A zánkai úttörőtábor sem a régi, a múltkor arra kerültünk. Rá sem ismernél! Igaz, eltévedtünk és hatalmas vargabetűvel jutottunk vissza Zánkára. Regőcziéknek, – a szomszédaim – olyan kávéfőzőjük van, hogy húsz perc után végleg kikapcsol. Svájcból hozták. Ez a szörnyű, hogy minden made in Tajvan, és ugyanúgy külföldre kell menni egy jobb darabért, mint a kommunizmusban. A szép fenyőfákról rögtön tudtam, hogy Te vagy az! Istenem a régi szép idők. Legközelebb hozok nyers kávét és mi magunk megpörköljük. Sokkal jobb!
Ölel: t.
Drága Tónim!
Szóra sem érdemes. Fő, hogy nem égett le! Verbőczyné is így járt, csak neki szerencséje volt, mert idejében oltottak, így csak a konyhabútort kellett kicserélni (nem mondom, rá is fért már, tudod, olyan jellegtelen kredenc volt neki, sok kis besárgult műanyag-fiókkal)
Mi maradt régi, Tónikám!? Hiszen már mi sem! Megnéztem a múltkor egy Paul Newman filmet…hát egészem más emociókat keltett bennem mint X éve. Rakosgatok egy retikült legalább 20 éve, mintha még valaha is kimennék vele az utcára, pedig hogy szerettem! Hát ennyit a kávéról kedves, legközelebb írd meg, hogy kell pörkölni házilag, de ugye nem tűzveszélyes?
Ölellek én is : Zs
Szép reggelt, ha vasárnap reggel is erre jársz és nem a Verbőczyné kredencét tologatod. Nálunk még ragyog a félhomály de már megkérdeztük egymától, hogy hogy vagyunk. Mindketten jól vagyunk, és ennek mindketten örülünk. Zs-nak elfogyott a betétje, kiabált a wc-ből, hát kimásztam az ágyból és megkezdtem egy új csomagot, csak sokáig nem találtam, mert idő kell, míg látni kezdek ilyenkor hajnalban derékszögbe hajoltan. Kérdeztem van-e kávé, de még nem tudta megfőzni, mert talán kicsit gyenge. Elkezdtem kávét főzni, de de kikérte magának, ez az ő reszortja. majd valamikor azért lesz kávé is mielőtt templomba indulok. Szép ez a reggel. Jó hideg van. legalább nem izzadunk. Ma hazajönnek a gyerekek a nyaralásból. Mindig van egy kis öröm. Meg hogy megtaláltalak hát néha eljövök majd Hozzád friss levegőre.
Gyönyörörű itt. A Kárpátok bérce tekint rám tisza kék jégbordás szemeivel, fenyőinek illata ölel és lelket lehel kiszárad bordáim alá. ölellek: fefo
Szép napot fefom!
Igazán megtiszteltél, hogy templom előtt időt szakítottál betérni hozzám! És hogy kávé nélkül…! Én a reggeli kávé nélkül naximum a mellékhelységig jutok el. Zs.-től viszont nagyon szép ez a reggeli gesztus, hogy rendes körülmények között kávé-illattal ébreszt.
Verbőczynénél már régen voltam, megharagudtam rá, mikor egyszer láttam, hogy gyorsan a kredencbe dugja a süteményt. Smucig egy nőszmély, pedig én tanítottam meg sütni. Szegény férje bolti süteményen élt, akkor kapott házit, ha én átvittem egy-egy kistányér kóstolót.
A gyerekek biztos tele lesznek élményekkel, te hallgatni fogod, ahogy egymás szavába vágva mesélik majd el neked, és ahogy ismerlek, eszedbe jutnak régi babos-ruhás nyaralások. Hja, amikor még bírtuk a tűző napot is, fáradhatatlanok voltunk, kiittuk a nyarat az utolsó cseppig. Szomjazni most is szomjazom, de már csak apró kortyokban nyelem.
Fefo kedves, szeretem benned, hogy neked minden reggel szép! Minél gyakrabban hozd el ide kiszáradt bordáidat, vidítani az enyémeket. Hamarosan megtanulunk kávét pörkölni is!
Ölel druszád a fenyveserdőből
Kellemes délután aquarinám !
Azért elgondolkoztam ezen a Verbőczynén, és sajnos teljes mértékben megértem. Mert ha jól sikerül a süteményem, akkor nem adhatnék neked egy morzsát sem, (rengeteg szemrehányást kaptam már az unokáimtól, hogy miért a vendégnek adtam a süteményt, jó lett volna annak a bolti is, nekik pedig milyen kevés maradt!) Ha meg nem jól sikerült, és megkínálnálak? Csak szégyenkezhetnék amikor megtalálom az asztal alá rugdosva. Ajaj meg még a plusz takarítás is! Szoval, ha sütsz valami finomat, kérlek hozzál nekünk is, meg a receptjét is, hogy megtanulhassam. Rég nem voltál nálunk ! Már kökemény a bolti süti a kredencben ! ölel szerető önzetlen barátnőd Verbőczyné/fefo
Drágáim !
Azt hiszem a Verbőcziné I-vel írja, mert az ő férje nem az a Werbőczy, aki a Nádor utcában nyitotta a Tripartitum szaküzletet, ami később tönkrement. Emlékszem rengeteg jó dolga volt, amit a mai fiatalok már nem is ismernek. Később ott lett a fitotéka. Persze ti azokra a gyönyörű nyárfákra sem emlékeztek, amit a hülye polgármester vágatott ki. Igaz, azok nem a Nádorban voltak. Nekem nyírfáim vannak itten, az meg azért nem tetszik az ittenieknek, mert az bolsevik fa, nem honos nálunk. Tudtátok, hogy a tundra átlóg Alaszkába? Úgyhogy egyáltalán nem szovjet specialitás, és finn eredetű szó. A főoldal fenyőfái sajnos nem jó karácsonyfák, mert rövid, három-négy mm-es tűlevelük van. A mi időnkben persze nem volt Duglas meg Normann fenyőfa, mégis szép karácsonyok voltak. Ötven-ötvenkettőben nem volt ajánlatos az ablakba állítani a fát, mert megbélyegeztek,mint klerikális reakcióst (jóllehet, azok is voltunk). Lonciék ikacsomagban kapták a kávét meg a cigarettát Los Angelesből. Az akkor sokat számított. Persze a mai vákuumkávé közelébe se jön azoknak. Vettem egy szép diófa keretet hogy beletegyem az én Zsuzsikám utolsó fényképét, és képzeljétek műanyag az egész. A napon egyszerűen elolvad. Most sokat fogok írni, mert megtaláltam a barna szemüvegemet ( a csirke-farháttal betettem a mélyhűtőbe) Tegnap holdfogyatkozás volt. Hiába minden fogy: a nemzet, a nyugdíj vásárlóértéke, a békebeli karácsonyfa-gyertyatartó.
Vigyázzatok magatokra! És gyűjtsétek a nescafés üvegeket!
Öleléssel: t.
Drága Smucig fefom!
Egyezzünk meg: ha megyek, rontsd el a sütit, jobban járok, mint azzal a kövülettel a kredencben, és a gyerekek sem konkurálnak (annyira). Bár a múltkor a nőiszeszélyt – amit sikerült elrontanom, mert nem lehetett szeletelni – nálunk kiették a tepsiből kanállal.
Valóban régen voltam nálatok, ebben a melegben nincs kedvem postakocsin zötykölődni, lóháton meg már nem bírja az ülepem a hosszú utat. Zénó, a hátas is elég öregecske már, leginkább hajnalonta kerülök vele egyet a fenyvesben. A Tónival is olyankor szoktam találkozni, de már napok óta nem látom. Aggódok, nem hagyta-e bedugva a kávéfőzőt, és most hajléktalan. (Az “e” szócskára vigyázok, mert nemrég kaptam feddést tőle, hogy a “nem” után tettem) Jesszusom! Vagy talán kávépörkölés sült el rosszul!?
Nem tartalak fel, hiszen ma jönnek (jöttek?) a gyerekek, most biztos isteni sütijeiddel tömik magukat, és mesélnek neked. Hagyd őket teli szájjal is beszélni! Jó, hogy nem vagy Verbőczy felesége, nem jó parti, és még alacsony is. Zs. meg gyönyörűen orgonál! (Vagy hogy helyesebb? Orgonázik?)
Küldök egy esti ölelést! aquarinád
Tóni Kedves!
Az biztos, hogy ipszilonnal írja, de hogy volt-e valaha kutyabőrük azt nem tudom. Egy szaladgál az udvaron, annak van pedigréje, meg is jegyezte Verbőczyné, mikor meghoztuk Benimet, hogy “Csak nem korcs?” Én meg csak annyit tudtam kinyögni, hogy “Nem…nem korcs, KUTYA!”
Tónikám, ismerlek, milyen alapos vagy! A tundrára úgy emlékeztem iskolás koromból, hogy az a hideg égöv egyik sávjának növényvilága, és mint ilyen, valóban nem orosz specialitás, bár kiterjedését tekintve ott jellemző. De lehet, hogy nem jól emlékszem már, az se ma volt…
Jó hogy meg lett a szemüveged, az én jobbik okulárém még most sem került elő, szerintem azt már csak a régészek fogkák megtalálni, ha ugyan…
De ma gyönyörű volt a Hold! És bizakodj, mert nekem még van békebeli karácsonyfa gyertya-tartóm (hacsak ki nem dobta valamelyik segítségem a takarításban)
Mondom Jézus, és megyek dödölni, mert már pitymallik. lassan.
Öleléssel búcsúzom: Zsuzsa, a vizes
Drága Marina!
Küldtem neked gyönyörű erdőt, de nem veszed a lapot! Itt voltam pár napig Zalakaroson a porckorongommal. Egyik fiú sem korongozott csak Misi. Ő fazekaskorongon is kiválóan korongozott, meg az MHC.-ben, csak akkor úgy hivták hoki, sőt hockey. A gyeplabda is hoki de nincs korong. Bársony doktor szerint nekem sincs. Szóval a Misi kiváló korongos volt, nézd meg messziről a fejemet! Ő az apukám. Beninek küldök kutyás lapot, hátha veszi. Daninak halasat, hátha eszi. Te csinálj magadnak húsgombócot!
Kapitányom… STOP…erdő nem érkezett meg… STOP… halat Beni eszegeti… STOP… kutyát Dani nézegeti… STOP… megnézegetném messziről fejedet… STOP… ami apukádé… STOP… meg porckorongodat… STOP… hol keressem… STOP…Szűzmária megérkezett…STOP…megfejtettem…STOP…miért értette félre önboldogságos…STOP… az üzenetet…STOP…ölel marina
Két napja kereslek …STOP….ígérted nem jöttél …STOP…msn sötét maradt …STOP… remélem jól vagy … STOP… aggódom érted….STOP adj életjelt …STOP… könnyezve vár fefo
Helikopter megy STOP Tegyél ki valami szines tárgyat STOP Interpol, állatmentők, lavinakutatók, kutyák bevetésre készek STOP.
Drágáim!
Ha pimasz akarnék lenni, azt mondanám, el kell veszni néha, hogy megtudjam, keresnek-e, hiányzom-e…de nem volt ilyen hátsó szándékom.
Kicsit összejött minden, lefagytam, újra-indítottam, és kicsit sokáig tartott a betöltés…
Fefom, megyek má’, a sütit tartsd szárazon, neked nincs puskaporod, de ha lenne is, és robbanna, biztos az is csillagszóró lenne!
Tónim, előbb elgondolkodtam, hogy az állatmentőket értem küldted-e, de az’tán megnyugtattam magam, hogy azokat Beninek szántad (vagy a delfineknek, bár az ritka errefelé).
Gyújtok egy kis pislákoló lámpást, a rongyos-zsákban meg akad valami színes kacat jelzésnek – a jelzőrakétáimat már rég ellőttem, elpocsékoltam.
Innen ölelés és fenyőillat Nektek!
mert hogy nálunk meg napfogyatkozás van, kitörtek az ablakok és fekete sárkányok zümmögnek a lugasban. Hát igen ilyen kedvem van mostanság, hogy a rossz fene féreg foga rág, lehet hogy lóra ülök, – amolyan táltosra,- és megyek a Kárpátokba, talán egy csúcsról felérek hozzátokig és ha le nem lökködik fekete felhőitek a kapszkodó kezemet, akkor tán még maradok is, legalább három napig, mert tudom, csak addig kedves a vendég, még ha a legkedvesebb is. addig meg itt főlök a levemben.
nyekergő üdvözlet a sötétből. fefo
Nekem már nem jut esti ölelés,
Csak az erdő avaros öllel és
Néhány recsegő mátyásmadár.
Bölcs öreg ilyenkor tudja már:
Fárasztó és fullasztó a nyár,
Sok a por, s a mély álom kevés.
NA , MEGTÖRTÉNt ! Törölt alkotó vagyok. De maradok mint teljes jogú olvasó. Azt hiszem ilyen a frissentartó fólia is, amibe becsomagolom a parzert mielőtt a fridzsiderbe teszem, hogy ne büdösödjön meg idő elött, de azért lássam is, hogy mi van benne. Mégis furcsa ez a lét. Mert bevallom engem még nem töröltek ki sehonnan, ahova egyszer bementem, onnan, mindig a saját lábamon jöttem ki. Végülis most is ez történt, a saját kérésemre töröltettem. Akkor meg mi a fene bajom van! Csak az hogy kitörölt vagyok?
Szerencsére még csak onnan, mert ha majd sárga-zöld szint kapok a frissentartó fólia alatt is, akkor már fuccs, jöhet jöhet a frigo takarítás és a kuka a kapu alatt.
Ide magam jöttem és itt is maradok. ! Ölelelek mindekit a kit kitöröltek és azt is akit nem.
Aquám ! Nem lehet, hogy pszoriazisod van? Arra rengeteg napozás kell , kevés csoki, vagy semmi. Kriszti unokámnak is ez van. Elég jól tudja kezelni. No még egy ölelés: fefo
Drága Aqua !
Tekintettel arra, hogy a zenés Diavetítések gyüjteményem hatalmsra szaporodott, /majdnem 200 drb) kerestem nekik egy jó kis tárhelyet a neten ahol bárki hozzáférhet és azt nézi meg amelyik neki tetszik. Vannak régi (EL GRECO) és kortárs festőművészek ( Sáli Levente) diavetitéses tárlatai, de szinte az egész világot felölelő csodálatos tájak, pillanatok, zenével. Többek között az én egyik versemet is megtalálhatod egy festőművész alkotásaival.
Teendő : az alábbi linkre kattintva bejön a portál :
http://cid-ea3a308b21148552.skydrive.live.com/self.aspx/Diavetit%c3%a9sek
Diavetitések sor. itt katt a diavetítésekre.
itt kattints a sor alatti első szóra: megnyitás.
Bejönnek a diák ikonjai: Kattints kétszer arra amelyik érdekelne
Bejön csak az a cím amire kattintottál . ha lemész, alatta van egy megjegyzés a fényképem mellett, amiben pár szóval leírom miről szól. Ezután menj vissza a cím feletti sorra ott az első szó a Letöltés. Bejön a zöld tábla.
Itt nyugodtan kattints a MEGNYITÁS-ra, mert egy ideiglenes fájlban nyitja meg a vetitést, nem a te gépeden (tehát ott nem foglal semmiféle helyet!) csupán annyi, hogy bejön a diavetités, tedd fel a fülhallgatót, vagy kapcsold be a hangszórókat és dőlj hátra a széken és élvezd nyugodtan a szépséget. aztán egyszerűen csak lépj ki. és ha kedved van bármikor visszajövhetsz. A feltöltéseket folytatom, mindig lesznek újabbak !
Zsuzsikém ! Arra kérnélek, próbáld meg, le lehet -e innen tölteni magadnak bármelyiket. Van aki azt mondja, hogy nem tudja magának letölten. Én a saját gépemen nem tudom megpróbálni, meg nem is akarom, hiszen -gondolom – ezen nem úgy működik, mint egy idege gépen.
Aggódom érted Kedvesem! Nagyon aggódom ! beteg vagy? szomorú vagy ? gondjaid vannak ? Segíthetek ?
Lehet, hogy nem kárpótlás semmiért, de tudd én nagyon szeretlek.
lemaradt : szeretettel ölellek: fefo
Kedves Fefo !tegnap éjszaka rátaláltam a diavetítés -gyüjeményedre.Csoda szép volt gratulálok hozzá,igazán nagy örömet szereztél vele.
Szeretettel üdvözöllek : Kati /mérleg /
Bocsánat Aqua, hogy most a merleg/Katinak üzenek, a Te vendégkönyvedben.
Örülök Katika, hogy örömöd lelted a kis gyüjteményemben. Ismeretlenül is sok szeretettel ölelek: fefo/Zsuzsi
Üzenj csak nyugodtan! Én örülök, akárhová is írtok, azt szeretném a legjobban, ha mindenhová, és minnél többet!
Jövök már, jövök…! Puszi!
Ne menj sehova!
ALTATÓ (online)
Hüvelykujjam felfelé
Mert szép volt a nóta
Szivárvány a hegy fölé
Mert szebb vagy tegnap óta.
Álló fejű tulipán
Mert áll még az ígéret
Hervadt fejű tulipán,
Mert úgy is szeretnélek.
Csomagocska masnival
Titkok titka benne
Napszemüveg hapsival
Hogy ne süss a szemembe
Szív, amit meg nem kapol,
Hiába is kéred,
Repedékeny öreg szív,
Elfolyatja véred.
Csókos ajak, csücsöri
El is küldöm százszor
Kopasz pasi mosolyog
Mint egy lelkipásztor
Apró kislány kisfiú
Nemük alig látom,
Sárga nyelvöltögető
A legjobb barátom.
Falióra, ketyegő felesel a holddal,
Éjszakai bordal.
Lehunyta két szemét a szmájli,
ideje lenne offline csucsukálni.
Álmod fölött örködik majd a háló,
aludj el szépen, drága felhasználó!
A jó szerver is aluszik,
álmában zümmög egy kicsit,
máma már nem riaszt tovább az error,
s nem vigyorognak rád az üzenőfalról.
A cyber-teret, mint üveggolyót, megkapod,
mond Jézus, töltsd le, s telepítsd holnapod.
Míg adja a netet a szolgáltató, itt foglak várni,
ez az érávérát szféra, és én KALDÁMI!
Air-online repülök hozzád kedvesem,
Pedig tyúkszem nőtt már a seggemen.
Előnyöm csupán egy orrhossz:
Orrom hozzánőtt a monitorhoz.
Mert kereslek, kutatlak itt a térben,
Benne vagy minden diszkben és egérben
Hiányzol mint a szép egérpadom
(Mert azért a módját megadom),
Hogy szörföljek hátadon megint
(Tudom, tudom a T-com majd megint)
TÁRÉ-VÁRÉ szvem kitárom
S éneklek egy CIBER-gitáron.
Drágám, a szívemen szörfözött át
ez a cyber-szerenád…
Windowsom nyitva,
mindegy nappal vagy éjjel,
alig bírok az msn-emmel.
Féltékenyen firtatom magamban,
vajh egered most kire kattan?
Offline vagy Kedves, napok óta
hiába gyógyulok rá a monitorra.
Mint nyomkereső, sárban homokban,
szaglászok, kutatok a home-okban,
nem látom Cyrano-orrod,
sem tyúkszemes segged,
talán módosítottad
air-online utiterved?
Talán gyalog jössz, azért vagy ilyen lassú,
vagy bárkával, s megdöglött
az eléje fogott hattyú?
Áhhh, úgyis tudod, Kedvesem,
mindegy, hogy utad repülöd,
úszod, rovod, vagy kúszod,
a Nagy Víznél ott vár hű aquariusod!
Kedves aquarius!
A Napvilág felolvasóesttel kapcsolatban kerestelek már belső levéllel a honlapon, de láttam, már rég jártál ott, ezért most itt is kérlek, nézd meg a levelet, és válaszolj az én e-mail címemre.
Előre is köszönettel,
Poppy a Napvilágról
VÍZ-HANG (aquariusnak)
Látod-e? Nyurgul az este, s megfeketednek a gondok.
Most már rétegesen kell éjszaka is takaródzni
Reccsen az ágy, ügyesen tudsz bánni ilyenkor a testtel:
Légiesűljön a csont meg az elhasznált epidermis
Fordul a lusta idő, és visszafelé megy a játék.
Érzem a pesti lakásunk hűs-savanyú teritékét
Rég kimerült parfőm dudorászik a furcsa ruhákon.
Kincset rejt a fotel zsebe, porszagú titkos ajándék:
Húsz fillér, fruti, küllő kis vasutam kerekéből.
Jó puha rongyoszsák csupa himzett régi csodával.
Mikroszkópikus emlékek tolakodnak a képbe.
Menti az agy, vagy a földi idő csak egy egyszerű tréfa?
Látod ! Lassul a kép, mint futballmeccsen a gólok.
Szív se dobog, most át kell essek a megszületésen!
Nincs már test, csak a lélek-diszk pörög itt a szobában
Langyos feltétlen szeretetbe lebegnek a fények.
Úszni se kell visz egy isteni jótékony meleg áram
Ime a Nagy víz! Ilyen egyszerüen kitaláltam!
EGÉR: Itt tartasz bezárva a vízbe mint egy patkányt. Meg fog penészedni a sajtkészletem. Hiába eteted velem ezt a rengeteg amatőr verset, láthatod, nincs itthon senki! A macska! Az érezhetően jelen van, döglik a kályha lyukában. Hallod? tuk tuk tuk tuk – csöpög a vízcsap! Ez a vízhang! Te valami visszhangra vársz? Ez v í z hang! Én szabotálni fogok, és nem eszem meg a szövegszerkesztődbe belenyálazott firkálmányaidat. Megyek föl a padlásra száradni! Rángasd a farkát az aquarius néninek! Na csá!
D I Ó T Ö R Ő
Szenteste majd, egy varázsütésre,
Kristálytermet boltoz át az éjfél.
Fényt zúdít ezernyi ajtó rése,
S hópelyheknek halk szeretkezése
Szőnyeget fon, hogy csak arra lépjél.
Fehérarany hímzett szép szerelmünk
Sztalaktit boltozatként csüng alá,
Menny közelbe nyújtva cifra termünk
Nagy zenének kell ma megfelelnünk
Mely csüggedésed megvigasztalá
Oly sokáig nem fogom viselni
Diótörői hercegségemet,
Nagy vizünk varázsát megneszelni,
Életünk tortáját újra szelni,
Az én koromban? Légy elégedett!
S légy enyém, ameddig tart az álom
Táncolunk, s velünk a csillagok
Kis cipőd lábadra felpróbálom
Vállamon repülsz az esti bálon
A fenyvesed küld színház illatot.
Mi jövünk, a karnagy már beintett!
Szívünk szerint szól a timpáni dob,
Felforraljuk hűs testneveinket,
Kezemben a lelkeddel keringek
S a nagyközönség is tombolni fog!
Vég nélküli vad virágkeringő
Ölelj, alélj, amíg véget nem ér
Lábad elé hangvirágot hintő
Minden hangszert crescendóra intő
Diót törő pajkos szerelmedér
Kedves tóni ! Bocsásd meg ha valaha is kötekedtem, esetleg csúfolódtam Veled, Most könnyes szemmel olvastam a versedet, amit áthat a lélek, az álomba ringatott szenvedélyek olthatatlan vágya. Az álmok tánca most úgy tűnik elém, mint az örökké egymás felé libbenő kitárt karú szerelmespár, akik meg sem érinthetik egymást soha.
Mert egyedül a kielégítetlen vágy lehet örök.
Gratulálok csodaszép versedhez. fefo
Rózsakeringő
(A Diótörőnek)
Szenteste majd, ha legyűr az álom,
megjelenek egy túlparti bálon…
Nem kell a torta, táncolni jöttem,
szakadtan bár, hajótörötten -
aranyra festett dióhéj-csónakom
is törten hever a parti habon…
Palotád éjkék kupoláját
ezernyi csillag lyukassza át,
álmom gyertya és fenyő illatába lopja
valami távoli nyár rózsaillatát.
A karmester most lassan int,
szakadt daróc-ruhámon selymet tapint
két kezed, s visz, repít a táncba,
körülöttünk már száz rózsa járja.
Nem is karod az, ami befon:
az igazi mosoly faragott arcodon…
Szárnyal a zene, és arra senki nem figyel,
amit az Egérkirály énekel,
klarinétok édes futamától nem hallani,
hogy: Trallala, hallali,
táncoljatok csak rózsák,
reggelre tél jön el, a tél jön el…
Nem érdekel, motyogjon bár
vihogva az Egérkirály,
még szól a zene, még áll a bál,
s karod hiába van álomból és fából,
Szenteste majd kitáncoltatsz a fagyos világból…
fefonak küldöm szeretettel: Csorba Győző:
ARS AMATORIA
Fortélyos alakoskodás
kell, hogy a végén lángoló
meztelenséggel elfeküdjék
odaadó
eszközként karjaidban.
- Tanulj, tanulj, ne a fonákját,
a színét lásd! De tedd azért
e szép játék szabályát!
Mert mégse csak a test, a test…
A bőrön, véren, rostokon
átsüt egy másik, átsüt egy
fénylőbb izgalom.
Nem hagyom
vadon a hangokat,
bennem a szavak
zsongása zenél
és minden csendes éj
fátyolán átragyog
a másik világ,
ami a tiéd, az ővé, vagy
más lelkében született,
de nekem is szólnak
azok az énekek,
és én is nektek, értetek
és veletek énekelek.
HÓ
aquariusnak
Esik a hó
Mezít a lábam
Oson a macska
Fekete pontsor
Van a nyomában
Levél
Mi valaha élt,
Már nem él –
Emléklevél…
Száraz levelet
Sodor
A téli szél…
Ma hajnaban erre jártam,
frissen esett vattahóban
térdig süllyedt el a lábam.
Valakik már voltak itt,
azonnal megláttam.
……………………………..
ez a pontsor itt a macska,
o o o o o o o o o o o o o o
ez meg Tóni mezít talpa,
-¤
s ez az egy kis szomorú itt
Miki száraz levele,
idáig jött a szél vele.
A levelet zsebre tettem,
Tóni lábnyomába léptem,
és a macska pontsorával
a sétámat befejeztem
………………………………
Ma hajnalra nagy hó esett -
gyönyörű udakünn a világ -
csodálatos, fehér ruhát
öltöttek a fák -
esküvő készülődik,
boldog nászok,
a téllel kötnek a fák
házasságot…
MSN MESE
Fehér nagy bundája volt a jegenyének,
Egyik másik ágát letörte szegénynek.
Hiába csapkodták a dióverővel,
Hát nem érhető el! Hát nem érhető el!
Fönn a falu tornyán hófehér az óra,
De fekete rajta mindkét mutatója.
Hóbundás pofáját meg kell dobni kővel!
De nem érhető el! De nem érhető el!
Iluska ott fürdik az élet vizében,
Szív formájú kavics van a kis kezében.
Ameddig őt látom, nem tárgyalok nővel,
Akurvaéletbe! De nem érhető el!
Jegenyefán télen nem rak fészket csóka,
ágából kerül majd tűzrevalóra…
Az a baja soknak a templomtoronnyal,
hóval van bevonva nem pedig arannyal…
Iluskába most csak hálni jár a lélek,
szarni közepébe az élet vizének…
S ha nem veszi észre, mikor Jancsi jő el,
akurvaéletbe, meg kell dobni kővel!
Krisztusurunk mondta: dobd vissza kenyérrel,
Nehogy visszavágja Iluska tenyérrel!
Reumás gerincre jó az élet vize,
Nem véletlen az, hogy keserű az íze.
Gyógyító vizedben el kell még viseljél,
De hogyha kérhetem, ne sokat vizeljél!
Bedobom a rózsám a víz közepébe,
Sarkonfordulok és elmegyek a P-be.
Isten látja lelkem:
nem bántanálak, lelkem.
Rózsád nekem kincset ér,
kellett, mint falat kenyér.
Ami még hiányzik,
az az ominózus sámli -
dobjál egyet azt is,
az élet vízéből
ki akarok szállni…
Itt voltam, elmentem.
Máris fabrikálok neked lucaszékét,
Bárhogy is számolom, az is több mint két hét!
Különböző fákból kell legyen a lába,
S járnom kell a fafaragó iskolába.
Tarts ki, nagyon kérlek, legalább husvétig,
Vagy ha addig nem megy, vasárnap ebédig.
Tavasszal, meglátod, előjön a medve,
Sírni fog, ha látja, meg vagy már dermedve.
A te vized nélkül porig ég a házam!
Te általad élek, meddig magyarázzam?
Lelki szemeimmel látom ám, amint ott
Szarakszol és nem szedsz multivitamintot.
De azért elviszem neked azt a sámlit,
Felállsz rá, megcsókolsz, a többi nem számít!
S P U L N I
Lehettünk volna két mihaszna
Borissza és bortagadó,
Ki a zsarukra rá se baszna
S hidegen hagyja díj, adó.
Lehetne otthonunk ma Párizs,
Nyomorban bár, de szabadon,
Csüggnének valódi festők
Tört franciájú szavadon.
Lehettél volna drámaíró,
Art-direktor vagy más majom,
Biszexuális nem lehetnél,
Mert azt utólag sem hagyom!
Józsefvárosi geométer
Valahol Bill Gates úr oldalán,
És ha kéne egy jó asszisztens,
Meghívnál engemet talán.
Lehetnél valódi mérnök,
Nem csak afféle botcsinált,
Elfogadni sohase szégyen,
Amit az élet fölkinált.
Felhúzhatnánk a nagyvitorlát
Valahol kinn a tengeren,
S nem kéne eszembe jusson:
Egyedül én már nem merem.
Új húrt vennénk a két gitárra,
Mutatnék szép akkordokat
Lehet hogy egy szomorkás dallam
Megváltoztatná sorsodat!
Perelhetnék a láthatásért,
(cserébe ott az életem)
Bevádolom magát az Istent.
Légyszives szólj be! Kéretem!
Kedves Zsuzsa!
Csodálatos, tartalmas az új oldalad is. Gratulálok hozzá.
További alkotókedvet és szép alkotásokat kívánok Neked szeretettel
Kópé
Fúj a szél a völgyben
Kifújta a kezem
Kend be libazsírral,
S a tiédbe teszem!
Megvágtam az ajkam
A borotva éles,
Itasd fel ajkaddal
Hogy ne legyek véres!
Leszakadt a gombom
Üres lika bágyad
Csak a lógó cérnát
Óvatosan vágjad.
Bőrömig eláztam
Mar a savas eső
Vedd le a ruhámat
Mi a fenét leső’
Vedd le a tiédet
Nincs pénz mosószerre
Legyél takarékos,
Áztasd be egyszerre!
Odakint a konyha
Jó meleg kell legyen
Főzz valamit gyorsan,
Hogy az öreg egyen
Aztán a pipámat
Betartom a tűzbe
Te odakint fekszel
Nem itt benn a bűzbe’
FÜTYÜL ITT A SZÉL…
Lorena McKennit dallamára
Fütyül itt a szél
És feketül az égbolt
Nem is üzentél
És minden olyan rég volt
Fehér volt a hó és mégis olyan szép volt
Nagy volt a világ és úgyis az enyém volt
Nevetett a hold, bár ugyanolyan vén volt
Fehér volt a hó és fehér volt az égbolt.
Hideg lesz a tél
Mer ilyen hideg rég volt
Semmit se beszél
A szó, amit a szél hord
Hideg lesz a tél és hideg lesz a talpam
Elapad a szó és elakad a dallam
Az lenne a jó, hogy hangodat is halljam
Szomorú a szó de ilyennek akartam
EZ A BLUES
Még van pár banda
És a boltokban szesz,
Van egy kis hitelem még ma,
De marhára utálom ezt!
Veled is szóba kell állni,
Mert a kocsma behúz,
És ha bent vagyok újra nekem szól
Ez a pénzen vett blues
Lejmolok tőled egy cigit,
Vagy megszán majd valaki,
Mert köztetek, nálatok
Úgy érzem, ez sem ciki.
Ha hatni fog végre a szesz,
És nem szakít széjjel a csúz,
Meghallom végre, hogy nekem szól
Ez a pénzen vett blues.
(A Bensonhurst blues dallamára)
Köszönettel a csodálatos hangosvers élményért.
tonibacsi
DIFFERENT DREAMS
Jössz, mint a kávé
Vékony meleg sugárban,
Jólesően,
S mégis a pohárban
Ott marad egy parányi
Lepke szárnya,
Idegen ízként
Tapadva rá a számra,
Mert reggelre
Kihűlve, mint a zacc,
Te ott maradsz.
Fel-felnyögve
Dolgomat teszem,
S nem érzed bőröm,
Nyálam,
Arc-szeszem.
Te
Kínlódva
Felállsz a régi székből,
És semmit se látok
(látod?)
Az egészből.
S ha itt is süt
A vékonyka nap,
Hosszú ökörnyál
Nyújtózik feléd…
Aztán
Elszakad.
(OSKAR BENTON: DIFFERENT DREAMS kiséretével)
Az ördög utolsó fortélya (részlet) LG.White
Fülszöveg
“Örvénylő sötét szürkeség vetett véget oldhatatlannak látszó, makulátlan nyugalomnak. A természet törvénye érvényesíti hatalmát, s meghozza ítéletét. Születést parancsol testnek mi ártatlan, s fejlődéséhez minden világi teremtményt felhasználna a tökéletes személyiség kialakítása érdekében. Csalóka fényeket küld a magzat tudatalattijába, mely szikrázó feszültséget gerjeszt a még lélekben meg nem valósult sarjnak. A lázadó ellenállás feleslegesnek bizonyul, hisz a mindent uraló természet felfokozott vágya kérlelhetetlen, s ösztönszerű reakciókkal a világra csalja a magának szánt alanyt. Alanyt, mely személyiség néküli, sorsa ismeretlen, érzelmei fejletlenek, érzékei tompák, de lélekben egyedi; s csak nevet kapott: EMBER. Mi a teremtés legtökéletesebbnek szánt egyede, mégis oly kevés, ki igazán az lenne minek megteremtette az univerzum meghatározó folyamata, s azt tenné mire hivatott, s neveltetett. Minden anima egy új reménység a sorsnak, mely természetétől fogva a kiválasztottat állandó kihívásokkal áldozza az élet oltárán. Várva azt, mikor adja fel, s vajon igazán megfelel-e a természet elvárásainak.”
“Micsoda ajándék az, mit kaptál: gazdag érzelmi világodat kifejezni úgy, hogy meg sem szólalsz. Ki nem mondott gondolatokat megmutatni varázslatos alkotásaidban. Élettelen anyagokba lelket lehelni, s tükörként szembeállítani embertársaid törékeny álmaival.
Tökéletes beteljesedés ez, mely megmagyarázhatatlan valóság. Hiteles szemfényvesztés tudatos és tudattalan világ között. Sok-sok éve már, hogy alázattal használod egyedi fantáziádat, hogy részese lehess az egység harmóniájának.
LGW Vendégek
„Mennyi szépség és pompa vesz körül! Téged, aki harmóniát kívánsz teremteni. Téged, ki lelkedben tündökölsz, s annak mélyén rejtegeted titkos álmaidat, mit másnak meg nem mutathatsz. Hisz nem is tudod megmutatni, mert benned van. Azt csupán kifejezni van módod mosolyoddal, hangoddal, hétköznapi gondolatvilágod rutinos megnyilvánulásaival, mit az arra hivatottak árgus szemekkel figyelnek nap mint nap.
Ők az alkotók. S észre sem vetted, hogy a múzsájuk lettél.
Ők azok, kik különféle alkotásaikban képesek a láthatatlan álmokat eléd tárni. Azon álmokat, melyek egyediek, s csak téged tükröznek. . Mikor megihletted őket, visszatérnek a számukra ajándékként kapott világba, ahol nem tesznek mást, csupán téged valósítanak meg. . Azért, hogy végre megmutathasd a világnak, valójában ki is vagy, s titkon mily gyönyörűségekkel rendelkezel.”
Forrás: http://www.lgwhitesite.com
VARÁZS
Kiszáradnak a tengerek,
ha én, a bűbájos, elmegyek.
Helyettem majd a csönd jön el,
nem lesz morajlás, kavicszörej.
Most még néha mormolok,
erőtlenül is bájolok,
de parazsat járva mezít a talpam,
és egy boszorkány sem halhatatlan.
Köröttem hűlő tűzkörök,
őrült, ki arra lődörög…
Nem jut annak csak béka nyála,
ki hajszálát varrta gyolcsgatyába.
Hiába fő a gyíkfarok,
hízó Holdnál is sorvadok,
fekete holló, verdeső vak madár,
röpül, de össze-vissza száll.
Elveszett lelkek, farkasok,
üvöltenek, a Hold ragyog,
remeg a lángragyúlt vonagló vízen
- utolsó cseppjét dédelgetem.
Érzem, lassan üt az óra,
sikolt az asszony-mandragóra,
visszhangozzák völgyek, hegyek,
s kiszáradnak a tengerek.
Bűbáj
Kiszáradnak a tengerek,
ha én, a bűbájos, elmegyek.
Helyettem majd a csönd jön el,
nem lesz morajlás, kavicszörej.
Most még néha mormolok,
erőtlenül is bájolok,
de parazsat járva mezít a talpam,
és egy boszorkány sem halhatatlan.
Köröttem hűlő tűzkörök,
őrült, ki arra lődörög…
Nem jut annak csak béka nyála,
ki hajszálát varrta gyolcsgatyába.
Hiába fő a gyíkfarok,
hízó Holdnál is sorvadok,
fekete holló, vergődő vak madár,
fel-felröpül, de össze-vissza száll.
Elveszett lelkek, farkasok,
üvöltenek, a Hold ragyog,
remeg az égő, vonagló vízen
- utolsó cseppjét dédelgetem.
Érzem, lassan üt az óra,
sikolt az asszony-mandragóra,
visszhangozzák szurdokok, hegyek,
s kiszáradnak a tengerek.
KATAKLIZMA
Tejpor-atol a kávé tetején,
Lassan sűllyed, rajta ülök én.
Kétségbeesésre semmi ok,
Eltűnik, míg négyig számolok.
http://www.origo-haz.hu/cinke/cinke/
http://www.youtube.com/watch?v=bus_ZVN5RMg
Vannak dalok, amiket olyan érzés hallgatni, mint sebet símogatni: Fáj, de mégis jó. Nekem ez a dal is olyan: emlékeken simogatja a sosem-gyógyult sebhelyet, szelíd fájdalmat sajdít. Érdekes, hogy ez nem tünt el – sok más gyönyörű dallal ellentétben – az idő emésztő gyomrában. Valakik mindég megtalálják, újraélesztik, még a rap világába is beandalgott keserédes dallamával, szívtépő szövegével.
KÖSZÖNÖM!
Köszöntő Aquának.
Már zörög a haraszt,
rezegőn hívja a tavaszt
és liliomok illatemlékeit
idézgeti az olvadó patak felett,
ahol a vízöntő gyöngyei
ékítik a még deres fényeket.
Valami készül,
valami szép szeretet
olvasztaná mosolygóssá
arcodat és feletted az eget.
Így zeng a köszöntő üzenet:
Neked ébred a nap,
Téged ringat a szellő,
érted szólnak a szavak
és madarak zengő kórusa
hangol az ünnepi szózatra :
Legyen Isten-áldás rajtad
és szépséges szavaidon,
örömfény ragyogjon
minden pillanatodon,
lelkedben az ének
ne érjen soha véget.
és ne feledd el azt sem,
hogy sokan szeretnek Téged.
fefo
J É G V I R Á G (Zsuzsa napra)
Látod-e nyílik a csend, s vele furcsa virágok.
Azt hiszem, ez csak a tél dere és vele hő szeretésem.
Pillanat adja neked a teremtés nagyszerűségét,
Vedd e virágot, bár a kezeddel meg sose érintsd!
Jégből és szeretetből fonta filigrán fényét
Már a tavasz jeleként teneked ez a gyöngyszemű reggel.
Sírni, ha kezd, sose bándd, az a késhegyű tél búcsúzása,
S új liliomnak lesz vele jégdudvás kicsi szára.
Feljön a nap, s moziként teszi lábad elé fura képét,
S úgy maradok veled ott, mint porbundás kicsi tócsa.
Nagyon-nagyon boldog Zsuzsanapot Kedves – szívből, igazán…
Miki
Mindhármótoknak nagyon köszönöm a köszöntést!
M Á R C I U S
Kázmér napja patkányűző fényűzőknek nem kévánom!
Negyven vértanú tegyen tanúságot!
Elkéne a gergelyjárás, szegény fiam, szegény lányom!
Meleghozó József jöjj el! Válts meg minket a hidegtől!
Fokhagyma, zsír szenteltessék!
Jézus Jézus szép szivárványt küldj nekünk a szent keresztről!
Benedekek fokhagymája tartsd távol a gonosz rontást!
Ég zengése ne riasszon!
Elkésett a fű vetése, elkésett a zászlóbontás.
Laetare vasárnapja guzsalyütő, sose bánjad!
Csak az Isten irgalmazzon!
Erősítsd meg gyenge lelkét téged féltő jó anyádnak!
Gábor napján káposztádat elveted már jó előre,
Csak ne bízd rá a kecskére!
Húsra pedig úgyse fussa, egy káposzta jut egy főre!
Gyümölcsoltó Boldogasszony hozz nekünk is békességet!
Prókátor ne oltogasson!
Addig gyújtsuk meg a tarlót, míg magunkat föl nem éget!
Gyászos Feketevasárnap, nem most gyüttél itt vagy régen
Nem lesz mákunk!
Mert az asszony úgy vetette felöltözve feketében.
Az Elveszett-tenger
A lány először SMS-ben , majd e-mailen jelentkezett a tengernél , míg végére és vesztére – a tenger belement a beszélgetésbe . A lány és a tenger párbeszéde azonban nem várt eredménnyel zárult , mivel a leány mindaddig beszélt a tengerhez , míg a tenger végleg – bele nem fulladt a leányba . A lány minden különösebb megrázkódtatás nélkül élte túl mindezt . Ám élete folytatásában bárhol is meg kellett jelennie , mindenki ott láthatta a lány szemeinek ragyogásában , az Elveszett-tengert …
— emil.bosze@freemail.hu —
MECSEK ZSUZSANNA
Jónapot, jónapot, kis kertész legényke!
Hol vagyon, hová lett a Mecsek Zsuzsanna?
Nem láttam, nem tudom, tegnapelőtt járt itt
Emlékszem kezében egy csupor lekvárt vitt.
Jónapot, jónapot, Tisza vén halásza!
Hol vagyon, fáj nagyon, a Mecsek Zsuzsanna?
Volt erre valaki. Volt is rajta két szem.
Asszony-é vagy ember? Arra nem emlékszem!
Jónapot, jónapot, jó költő barátom!
Hol vagyon, láttad-e a Mecsek Zsuzsannát?
Jól kérded, jól kérded, szerencsés barátom.
Ha senkise látja, én akkor is látom!
S a nádast nem kérded,
nem kérdezed?
Tán ott bujkál Zsuzsánna -
Ott bizton megleled…
Jövök már…
Egy pillanat, csak kikísérem
szegény megvetett,
vén vendégemet, a Telet.
Csak tarisznyájára akasztom
- emlékül – mit rám hagyott a kasztom:
jégbordás arcom.
Legyen Néki egy-egy jégvirághoz sablon…
Jégbordás arcodat?
Mint sarcodat a télbűl?
Mééé látsz íly jeges egyedeket,
hideg teleket
vendégül?
Vigye a jégvirágját
Alaszkába,
Téged meg hagyjon a jó édes
Tavaszkába’
Kiálthatok én:
Halihóóó – Halihóóó!
Másfelé csatangol
az a cserfes
kisrigó…
Tavasz talán visszahozza,
s a telet majd jól
felpofozza…
Régen
Régen , még a szemétdombot is takarították és tarkították – a kakasok .
Mára azonban minden megváltozott és az új körülmények újrarendeztek mindent ,
s hiába is ülsz most – visszasüppedő foteledben , mert minden meginogni tetszik , s
biztosnak hitt fotelod lábai és kerekei elkezdik azon táncot , mikor már hiába is
kapcsolnád be agyad , mivel a szád – csupán üres szólamokat fecsegne .
Bizony régen volt már , amikor képzeleted építette a nőt , s a nő meg a képzeleted
ahhoz , hogy a házasságszerző jövedelemhez jusson . Amikor az ügy bizonytalan ,
akkor az ügyvéd még bizonytalanabb és az irgalom – izgalommá alakul , mit már nem
palástolhatsz a hatalmas katlanodban szétfolyó kávéval , mely mindvégig – rotyogva forr .
A második világháborút lezáróan , túl sok volt a kérdés , s mára már elhalkultak a
feleletek . Ha a múltban mindeddig csupán vérről , verejtékről és könnyekről lehetett
hallani , úgy mára minden átváltozott .
Mégis , mily isteni érzés az , amikor érezzük a szánalmat .
A szánalom érzése – úgy érzem , azért mégsem fog a szemétdombra kerülni , mert ott
továbbra is kakas és a garas terem .
Avval kezdettem , hogy régen . Igen , régen . Igen régen , de mintha minden
mégiscsak a tegnap történt volna és Lázárként támadna fel újra .
Csend van
Perceg az óra,
Öregszem.
Öreg szem
Kis pontot lát csak!
Élesen,
Édesem!
Nem tetszenék
Azt hiszem, tenéked!
Egyetlen éked
Balodon
Már nem leszek,
Veszek
Neked inkább egy kendőt.
Kettőt!
(vagy négyet)
Éget
A lámpa fénye.
S a lénye
A magamfajtának
Kibírhatatlan:
Matat a ratyakban,
Dörmög
Ördög és lajhár
Egy személyben
Éjben vadászik
Ihlető zajokra,
Csajokra
Csak úgy emlékszik vissza
Issza a kávét,
Valami dereng,
Mint szikla reng
A tejpor a kanálon,
Cukor is volt,
De nem találom.
Á P R I L I S
Rosszalkodik a sárga kutyatej,
Nem tudhatja, amit én tudok,
Amikor a kéklő márciustól
Féltenyérnyi meleget koldulok.
A japán birs nélkülem virágzik,
És lassan elfelejt a nefelejcs,
Nincs a kertnek egyetlen talánya,
Mit egy legyintéseddel meg ne fejts.
Látod, idén előbb jött a május,
Előbb jön majd el a szeptember is,
Ajándékot oszt színes levélből,
És hogyha fűtened kell, még ver is!
Miért jön a tavasz napsugára,
Hogyha verset nem fakaszt belőled
Így a télnek rettentő az ára,
Konyhakerti verslábak kidőlnek,
Dörög az ég, elszakad a ponyva
Megszakad tán egy dallam bennem is
Bogárzik megint a nyári konyha
S kiszáradóban van szerelmem is.
(L. még AMF tb.)
Tonibácsi!
Hihetetlen gyönyörűségemre szolgál emberi nyelvű költészeted, s remélem, másnak is…
Tisztelettel – Miki
Rossz hírem van: Zsuzsa betegeskedik, egyelőre nem tud gép elé ülni, jelenleg kivizsgáláson, kórházban van.
Ha tudunk valami konkrétumot, jelezzük felétek.
Aggódóm Érted Zsuzsmuzsika ! szívemmel lelkemmel, minden gondolatommal és barátságommal Veled vagyok. fefo
Nagyon sok szépet, jót, és melegséget kívánok Kedves Zsuzsikának – és természetesen: rövidesen közöttünk lesz, ez nem lehet kétséges…
Sok szeretettel – Miki
Sajnálom, hogy nem jelenik meg egyetlen üzenetem sem, gondolom ez sem. De azért leírom:
Aggódom és teljes szívemmel, lelkemmel Veled vagyok Zsuzsa,
/Zsuzsmuzsika/ . ölellek fefo
Ettől féltem!
Kedves Rokon! Már minden kapcsolatkeresési kisérletem csődöt mondott. Akkor általad hadd üzenjem: gyógyuljon meg!Nagyon aggódom!
tonibacsi (antal@neogrady.hu)
Kedves Tonibacsi !az Amatőr Művészek Fórumába e-mailt küldtem Neked.
Átadjuk az üzeneteket Zsuzsának. (egyelőre még mindig kórházban fekszik)
csak böngészgetek, de nem lelem melegét, világát a szónak, mert mindig beledörömböl szívembe a kérdés Hol vagy ?
Csak forgatom az üres lapokat, de nem akad egy sem, melyre írni tudnék, mert a csendet sikolyként repeszti szét a szív szava! Drága aqua ! Gyere már haza !
Nélküled nem nyilnak ki a virágok, nem zümmögnek a dallamok, nélküled mégsem lesz nyár, csak a fagyos szél oldalog egykedvű semmit söprögetve, Gyógyulj meg, Gyere már! barátaid árva lelke nagyon vár.
Na ebből aztán nem lett vers, de mégis itthagyom, mert jó lenne, ha tudnád, fogom a kezed. ott vagyok én is Veled és azért nem tudok (most sem) verset írni, mert nincs ihletem nélüled.
ölellek : fefo
S a madarak – ugye – most is délre szállnak,
visszhangjaként annak a régi, déli Nyárnak…
Csak benéztem kezem összekulcsolva lelkem térdenállva várja, talán egy jó hír, egy mosoly, talán már ma megtudhatom, nem hiába fájt oly nagyon e csönd, aqva napja újra virrad, szavainak biztatása újra rámköszön. Talán. talán, talán. fefo
Csak benéztem. Mert reménykedem, hogy egyszercsak hazaérkezel. Imádkozom Érted a
Sajnos Zsuzsa továbbra sincs jól, még mindig kórházban van
összekulcsolt kezekkel csendesen várok rád Zsuzsa. fefo
Kedves Rokon ! Köszönöm. fefo
Annak a madárnak pediglen repülnie kell!
Ha másként nem – társa segítségével…
Én is köszönöm a híreket…
Drága Zsuzsám!
Csak most tudtam meg a napokban Fefo Zsuzsitól,hogy kórházban fekszel és beteg vagy.Furdal a lelkiismeret,mert az utóbbi időben nagyon elhanyagoltam a barátságunkat.Legalábbis nem adtam jelét annak,hogy gondolok Rád.Nagyon bánt.
Ölellek szeretettel abban a reményben,hogy meggyógyulsz: se
Mindennap benézek,, Eddig még hiába, de várlak és hiszem, hogy meggyógyulsz ! Ölellek fefo
Ma reggel is érted fohászkodtam . fefo
Mit is kérhetnék én Istentől,
amit Te még eddig nem kértél
Kék egek vándora…
Jó lenne tudni valamit…egyre erősödik bennem a szorongás…meg kell gyógyulnod…
Ma is itt voltam,
vártam …… vártam és várok … amig nem hallom űjra szavad, fefo
Drága kis Zsuzsikám!
Érezned kell,hogy ennyien szeretettel gondolnak rád.
Tudod, a szeretet gyógyít! Kati.
Köszönjük a sok szeretet, és természetesen átadjuk Zsuzsának. Sajnos az állapota napról napra rosszabb, már az orvosok sem igen tudnak segíteni, de fájdalmait folyamatosan próbálják csökkenteni. A jó isten az, aki még segíthet…, és bízunk az élni akarásában. Mi nem adjuk fel, ti se tegyétek! Jön ő még ide vissza! Sőt, ő mindig is itt volt és van köztetek, velünk! Sokszor csókoltat mindenkit – és azt üzeni, hogy nagyon hiányoztok neki, és nagyon szeret benneteket.
Kedves Rokon !
Köszönöm a híradást ! Tehetetlenségemben nemtudtam mást kitalálni, – tudom, hogy Zsuzsának a számítógép volt az egyik legbiztonságosabb terepe – há kimásoltam a “Vendégkönyvét ” innen, kicsit kozmetikáztam, megtúzködtzem képekkel (pl. tonibácsi alkotásaival is ) és kinyomtattam, amit színes volt, szinesben. Készítettem egy A4-es füzetet 27 oldallal, és elküldtem most ebben az órában Zsuzsának / Édesanyja címére. KÉRLEK TÉGED IS KEDVES ROKON, ÉS MINDENKIT AKI MISKOLCON ÉL ÉS TUD SEGÍTENI, SEGÍTSÉTEK ERZSI NÉNIT, HOGY ÁT TUDJA VENNI ÉS HA NINCS OTTHON ZSUZSA, SEGÍTSÉTEK ELJUTTATNI A KÜLDEMÉNYT HOZZÁ !!!
Köszönöm mindenki segítségét.
Aki meg tudja látogatni és beszélni tud vele, ölelje meg a nevemben is, és mondja meg, én is szeretem . Köszönöm: fefo.
Jó híreket kaptunk: megtalálták Zsuzsánál a betegségének okát…, és bár hosszú kórházi kezelést ígértek, de legalább gyógyítható!
((((((
+ az elmúlt két hónapban “végigmérgezték” az orvosok…, olyan gyógyszert adagoltak neki rendszeresen, amire allergiás volt. Ez most két hónap után, egy nagyobb mennyiségnél, egy nagyobb gyógyszermérgezés után derült ki…
Drága Rokon ! Ha netán “hitetlen” vagy is, mégis kérem az Istent, hogy áldjon meg Téged és a családodat e jó hírért.
Egész héten izgultam és vártam ezt a hírt. Öleljétek meg Zsuzsát helyettem is. Erzsi néninek,(akivel majdnem egyidőben láttm meg a napvilágot, tehát csaknem egykorúak vagyunk ) minden elismerésem és forró ölelésemet küldöm. Tudom, hogy anyaként mindent megtett, még a lehetőségein felül is. Áldja meg az Isten érte. ökekkej : fefo
Jaj, milyen nehéz könnyes szemmel írni, pláne, ha már alig látok valamit a hályogtól. Elnézést !
Az ökkekej = ölellek : fefo
Jó az az ökkekej!
Szerintem Zsuzsi ennek fog a legjobban örvendeni
))))
Mi pedig Néki – ha végre látjuk…
Gárda (bocs Drága!!!) Miki ! pedig már letöröltem a könnyeimet mégsem látok . Szerettem volna egy mosolyt (smiley -t) idevarázsolni, de nem ment. Te hogyan csináltad ? Nekem nincs ilyenem. ):D
Örülök, hogy jöttél HŰ BARÁT ! üdv. fefo
A mosoly a véletlen szülötte – én csak kettőspontot tettem, és utána zárójeleket, mondván, más mosolyt úgy sem tudok – és lám, mégis sikerült
))))
Zsuzsika már valahol errefelé intézkedik – szerintem…
Milyen más most a csend,
pedig ordít és zeng
a fájdalom
és nincs dalom
az ég felé,
csak lelkem lehelé
a könyörgő szókat
ÍRGALOM URAM !
gyógyítsd meg őt,
ki kínokban kókad,
adj néki erőt,
legyőzni a kórnak
kapaszkodó karmait.
MEGLÁTOD URAM !
Irgalmadat
jó földbe veted,
mert könyörületed
ágából ő lombos fát nevel,
melyen a szeretet,
a jóság és a szépség
egy kórusban énekel.
Nagyon örülök, hogy Zsuzsa jobban van és a gyógyulás útjára lépett. Szeretem a verseit és írásait – Ő egy különleges tehetséggel megáldott ember.
Remélem hamarosan olvashatom az új írásait.
Üdv.: Vera
Édes kis Zsuzsikám!
Gondolatban veled vagyok, kívánok neked minden jót.
Mielőbbi gyógyulást.
Szeretettel : Kati.
A legrosszabb híreket kaptuk…
((( Próbálnak segíteni, de úgy néz ki, itt megállt az orvostudomány.
Sajnos, tovább romlott Zsuzsa állapota…, az orvosok már a legrosszabbtól tartanak…
Hetekről…, esetleg pár hónapról beszélnek…
Átkozott szomorúság,ha rá gondolok.
Szinte hinni sem merem,mert a gondolat teremtőerő.
Kérem az Istent legalább most még segítsen neki.
Vagy tegyen csodát…
Aquariusnak
Még látlak,
tenyeremben feszűl a kereszt,
vele szorítom imába e vén szivet.
Még hallak,
lelkembe vésted végleg magad,
minden harangszóban hallom bűvös szavad.
Még hiszek,
mert veled vagyok imáimban
s reménységem csillagában bíztatás van.
Köszönöm a híreket Rokon ! Értetek is imádkozom.
Adjon erőt Nektek az én Istenem ! fefo
nincs nap, óra, perc, hogy ne gondoljak fohászkodó szeretettel Zsuzsára. fefo
Eljöttem, hogy kicsit közelebb lehessek fefo
Sziasztok,
Zsidai Erzsébet vagyok, a Csillagszemek irodalmi és közéleti portál egyik szerkesztője, Szomorúan olvasom itt a vendégkönyvben hogy Zsuzsa nincsen jól. Korábban rendszeresen publikált nálunk, az állandó szerzőink közé tartozik.Kérlek benneteket, ha valaki közelebbi kapcsolatban van vele – tolmácsolja neki üdvözletünket és azt hogy nagy szeretettel gondolunk rá és szorítunk neki…
Köszönöm nektek.
Tisztelettel és szeretettel
Zsidai Erzsébet
Drága Aqua Zsuzsám!
Remélem egyszer még visszatérsz és látni fogod mennyire szeretünk és aggódunk érted!
Jó lenne tudni segíthetnék-e valamiben?
Szorítok érted !
ölellek: se
Nem búcsúzom
(In memoriam Aquarius)
Én nem tudtam, hogy ennyi csak az élet
futó felhő az öröklét egén
az idő szele gyorsan messze fújja
nyomában nem marad, csak a remény
hogy visszatér, másképp, máshol, más arccal
s szívünkön újból otthagyja nyomát
a szép harca nem végződhet kudarccal
s a sors szeme – tudom – messzire lát
aludj csak test, míg kóborol a lélek
kitárt útjain árnyéknak és fénynek
nem búcsúzom, és nem siratlak el
a verseidben mindig itt leszel.
Ványadtseggű őrzőangyalok! Gyerünk! Zenét!
A Bensonhurst Blues dallamára. És…
Álljon le minden csók, szeretkezés!
És el ne kezdjétek a rossz dumát:
„Ilyen a sors! Az élet megy tovább”
Nem megy tovább mostantól semmi se,
Érvénytelen lesz minden szentmise.
Úgy csüggünk a hunyó emlékeken,
Mint szünetmentes tápegységeken.
Érvénytelenné lesz a nulla fok,
A langymeleg részvét is fagyni fog.
A csendes Víz-hang új erőre kap,
Most már a Hold süt úgy, akár a Nap.
Zsuzsa Balkonja bársony hátterén
Másféle hangszert fúj a kis legény.
Igaza van, ha új hangszerre vált,
Teli torokból az égre kiált:
Ennyit ér hát a költészet maga?
Sorsán felejtett nyűgös nagymama?
Az emberi sors is pofára megy?
Angyalok! Az istenverjemeg!
Húzzátok hát éjszakákon át
A Bensonhurst Blues bágyadt dallamát!
Ahol a lélek nem kapott helyet,
Pusztítson hát a lelkiismeret!
Nem érdemeltem bársony csendedet,
Mindegyik versed balzsamos kenet.
Csodálatos képeket faragva,
A lelkedet tördelted sok darabba.
A Nagy vizedre álmodott esélyt,
Veszni hagytam, mint trehány cseléd.
Testünk súlyával megterhelve már
Ezer darabra hull a furcsa vár.
Te tudtad ezt, és fénylő kincsedet
Szórtad rá, hogy erősítse meg.
Lehúz a test, mint nemtelen salak
E terheddel magadra hagytalak.
S szűkült bár az égre nyíló résed,
Nem tukmáltad ránk a szenvedésed!
Mint saválló sűrű arany szitán,
Mely drága műszerekben van csupán,
Rostáltad át nekünk az életed,
Mint újraélesztő kísérletet.
Nem tesz már többet próbára a tél,
Ez a szalagos irományfedél:
„AQARIUS” nem lesz már kövérebb.
A Sárrét Fejlesztéséért Kistérségi Egyesület 2010. június 24. és 28-a között író-olvasó tábort szervez a Hajdú-Bihar megyei Bárándon, amelyre várjuk minden amatőr és hivatásos szerző jelentkezését. Irodalmi lapok bemutatkozása, az elektronikus irodalom jelene és jövője, könyvbemutatók, előadások, irodalmi irányelvek, irodalmi stílusirányzatok, irodalmi szakoktatás, irodalmi hangfelvételek készítése, felolvasás és még sok hasznos irodalommal kapcsolatos tevékenység színhelye lesz az író olvasó találkozó.
Részletek: http://benczeattila.blogspot.com/2010/05/iro-olvaso-tabor-barandon.html