aquarius: Egyre hosszabb a tél
- 08.12.31
- Verseim 2008
- 2 hozzászólás
Nekünk már egyre hosszabb a tél,
lábujjainktól orrunk hegyéig ér,
s hiába lóg bokáig nagykabátunk -
fázunk, egyre csak fázunk.
Lélekre szabott lajbi lenne jó,
de most sem hozott a Télapó,
csak édes kacat volt puttonyába,
hiába, drága az a lajbi, drága.
Mert fárasztó ám összevarrni,
lélektől lélekig kell szaladni,
s összegabalyodik színe, fonákja,
nincs idő, nincs idő erre máma.
Ami van, azt kell magunkra tekernünk,
hol lábunk lóg ki, hol pedig a lelkünk…
pedig nekünk már egyre hidegebb a tél,
s esztendő elejétől a végéig ér.
2008 december 31.
Ne várd a májust – Zorán
Versed különös gyönyörűség – én azonban már nagyon várom a tavaszt – talán hoz Nékem ezt, meg azt…
Néked pedig – Kedves Zsuzsika – egy valamivel könnyebb Új Évet fog hozni, én így akarom!
Nem kívánok lehetetlent, csak egy pici változást – úton a mosoly felé…
Szabóságod csodákra képes!
Lágy érintésű, selyem béléses,
Mandzsettás és cobolygalléros,
Célirányosan gavalléros,
S kinek lefagyott már a lába,
Kabátodból lesz dupla szárnya!