aquarius: Dióhéj
- 08.10.25
- Verseim 2008
- 6 hozzászólás
Dióhéjat ropogtat a kályha,
lidércke szökken szobám falára.
Táncolunk ketten, amíg elég -
melegünk talán élég
lesz mára…
Dióhéjat ropogtat a kályha,
lidércke szökken szobám falára.
Táncolunk ketten, amíg elég -
melegünk talán élég
lesz mára…
Majd ha…
Majd ha hallod a csontok roppanását, ha mozdulok,
ölelj meg akkor, hisz az is én vagyok.
Ezer ráncom között keresd meg régi arcom,
ne hagyd, hogy hervadásom majd elriasszon.
Míg viszik véremet bőröm alatt a szűk erek,
míg dohányos tüdőmbe gondosan levegőt préselek,
ősz hajad alatt én is régvolt arcodat látom,
s hogy sohasem leszünk már szebbek - azt se bánom.
Music: Edith Piaf [...]